Házi segítségnyújtás vezető gondozónője: KÁROLYI LÍVIA

Az intézmény elérhetőségei:

Telefon: 94/554-168, 94/554-169

Fax: 94/554-169

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Házi segítségnyújtás ellátási területe: Szentgotthárd – Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu települések kivételével - Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás településeinek közigazgatási területe. (Az Önkormányzati Társulás települései: Alsószölnök, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Magyarlak, Nemesmedves, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály)

Házi segítségnyújtás feladata: Segítségnyújtást az igénybevevő önálló életvitelének minél további fenntartása érdekében – fizikai, egészségügyi, mentális, szociális szükségleteinek megfelelően az igénybevevő lakásán, lakókörnyezetében kell biztosítani.

Ellátottak köre:

v  Azok az igénybevevők, akik rendelkeznek a Városi Gondozási Központ intézményvezetőjétől megkért és általa kiadott gondozási szükséglet fennállásáról szóló szakvéleménnyel.                                                                                                                                                                                

 

A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei

1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében:

 

1.1. információnyújtás, tanácsadás

1.2. mentális támogatás

1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése

1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés

1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében

1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában

2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében:

 

2.1. mosdatás

2.2. fürdetés

2.3. öltöztetés

2.4. ágyazás, ágyhúzás

2.5. inkontinens beteg ellátása

2.6. haj, arcszőrzet ápolás

2.7. száj, fog és protézis ápolás

2.8. körömápolás, bőrápolás

3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében:

 

3.1. takarítás a  lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben)

3.2. mosás

3.3. vasalás

4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében:

4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében)

4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében

4.3. mosogatás

4.4. ruhajavítás

4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás

4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához

4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt

5. A fizikai támogatás körében:

5.1. etetés, itatás

5.2. mozgatás ágyban

5.3. felfekvéskezelése

5.4. sebellátás

5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése

5.6. vérnyomás és vércukor mérése

5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül

5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás

6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése

 

7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése”

Az intézmény a felsoroltak közül az egyéni szükségleteknek megfelelően a gondozási tervben szabályozott módon biztosítja a házi segítségnyújtást.

v  A szolgáltatás biztosítása az egyéni szükségletek és igények figyelembevételével határozatlan vagy határozott időtartamra történhet.

v  A házi segítségnyújtást az intézmény az ellátást igénybe vevővel vagy annak törvényes képviselőjével megkötött megállapodás alapján biztosítja.

v  A gondozó szolgálat 7 napos munkarendben, két műszakban dolgozik (délelőtt, délután). A szolgáltatást szakképzett, hivatásos szociális gondozók biztosítják. Szentgotthárd közigazgatási területén a gondozók feladataikat 5, a kistérségi településeken pedig 3 gondozási körzetben látják el.

v  A szociális gondozók kötelesek vezetni a 1/2000. (I. 14.) EMMI rendelet 5. számú melléklete szerinti hitelesített gondozási naplót, melyben a gondozó a napi gondozási tevékenységét jegyzi, az ellátást igénybe vevő pedig aláírásával igazolja. A gondozási naplóban ledokumentált, egyénre lebontott gondozási óraszám adja havonta a gondozásért fizetett személyi térítési díj alapját.

v  A házi segítségnyújtás alapszolgáltatásért az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 114.§-a, 116.§-a, valamint Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásának 8/2015. számú Társulási Tanácsi határozata alapján térítési díjat kell fizetni.

Az intézményi térítési díjat a fenntartó állapítja meg, évente legfeljebb két alkalommal.

Házi segítségnyújtásra vonatkozó térítési díjak:

  1. Az intézményi térítési díj: 1000,- Ft/óra
  2. Személyi térítési díj: Az intézményvezető állapítja meg a kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét, a Fenntartó mérlegelési szempontból a jövedelmi sávokat és az azokhoz kapcsolódó kedvezményes összegeket határozza meg, Ft/órára vetítve.
A B C
Sorsz. Jövedelmi sáv Fizetendő térítési díj: Ft/óra
1. 0 0
2. 1         - 30 000 300
3. 30 001 - 42750 550
4. 42751 - 57000 600
5. 57001 - 71250 800
6. 71251 - 85500 900
7. 85501 - 1000

C./ Egy főre jutó havi szolgáltatási önköltség: 51 965,27 Ft

A fizetendő személyi térítési díj összegéről a Gondozási Központ vezetője, a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt megállapodásban tájékoztatja az ellátottat vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.

A személyi térítési díj fizetése utólag történik, számla ellenében az intézmény által meghatározott napokon, a tárgyhót követő hó 10-ig.

Házi segítségnyújtás igénybevételének módja:

v  A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, szóban és írásban kérelmezhető.

v  házi segítségnyújtás igénybevételekor vizsgálni kell a gondozási szükségletet.

A gondozási szükségletet a Városi Gondozási Központ intézményvezetője vizsgálja és adja ki a szakvéleményt, a napi gondozási szükséglet mértékéről. Házi segítségnyújtás a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtható.

Gondozási szükséglet vizsgálata

v  Gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így az intézményvezető vizsgálja az egészségi állapotot, az ápolásra – gondozásra való rászorultságot és az önkiszolgálási képességet.

v  Alapvető szabály, hogy a gondozási szükséglet hiányában a szolgáltatás nem biztosítható. A gondozási szükséglet fennállásának megléte tehát a szolgáltatás nyújtásának feltétele.

v  A szolgáltatás iránt benyújtott kérelem alapján az intézményvezető elvégzi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát.

v  Házi segítségnyújtás, az intézmény által használt kérelem,  benyújtásával igényelhető az intézmény vezetőjénél, melynek tartalmaznia kell  a 9/1999. (XI.24.SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint a II. része szerinti jövedelemnyilatkozat szerinti formanyomtatványt.

Házi segítségnyújtás igényléséhez kapcsolódó formanyomtatványok:

1)Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

2)Egészségi állapotra vonatkozó igazolás, jövedelemnyilatkozat (9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. és II. része.

3) A mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetéséről – az 1993. évi III. törvén 117/B. §-a és a 29/1993. (II. 17. ) Kormányrendelet 2/A. §-a alapján

A nyomtatványhoz mellékelni kell:

  • A szolgáltatást igénybe vevő személy által nyilatkozott rendszeres havi jövedelemre vonatkozó dokumentumokat.
  •  A kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek, zárójelentések és szakvélemények másolatát, amelyek segítik a gondozási szükséglet megítélését.

Tájékoztató a jövedelem- és a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez

I. Személyi adatok

 

Család alatt az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közösségét kell érteni.

Közeli hozzátartozó a jövedelemvizsgálat vonatkozásában a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (fogyatékos gyermek), továbbá a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

II. Jövedelmi adatok

 

Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.

A családtagok jövedelmét kizárólag kiskorú igénybe vevő esetén kell feltüntetni, külön-külön. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap

alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

III. Jövedelem típusai

 

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, valamint a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.

5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

Szükség esetén a nyilatkozatok rovatai bővíthetők, valamint kitöltésük mellékletben folytatható.

A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát kell a kérelemhez mellékelni.

A vagyonnyilatkozatban feltüntetett pénzvagyonról a kérelemhez mellékelni kell a bankszámlakivonat, a betétkönyv, illetve a takarékbetét-szerződés másolatát.

 

Letölthető anyagok: